Bemutatkozás

Munkám során felnőttekkel dolgozom egyéni folyamatok keretében. Szemléletemet elsősorban a humanisztikus, az interperszonális és az egzisztenciális pszichológia inspirálja, emellett fontos számomra a rendszerszemlélet is. Úgy gondolom, hogy önmagunkat és nehézségeinket gyakran kapcsolataink és élethelyzeteink összefüggésében érthetjük meg.

Az egzisztenciális irányzatokon belül különösen közel áll hozzám Viktor Frankl logoterápiás szemlélete. Hiszek abban, hogy az ember nem csupán elszenvedője, hanem alakítója is lehet saját életének. Nem mindig választhatjuk meg azokat a helyzeteket, amelyekkel szembe találjuk magunkat, de sokszor lehetőségünk van arra, hogy megválasszuk a hozzájuk fűződő viszonyunkat. A közös munka segíthet tisztábban rálátni arra, mi ad számodra értelmet, és milyen irányba szeretnél haladni.

Gondolkodásomra nagy hatással vannak Carl Rogers, Viktor E. Frankl és Irvin D. Yalom munkái. Hiszek abban, hogy a változás sokszor nem akkor indul el, amikor egyedül kezdünk másként gondolkodni, hanem amikor valaki másként van velünk.

Számomra mindig megindító az, amikor valaki találkozik saját törékenységével. Úgy látom, hogy sok szenvedésünk abból fakad, hogy ezeket a részeinket rejtegetjük, szégyelljük vagy megpróbáljuk elnyomni. Pedig gyakran éppen a sérülékenységünk az, ami összeköthet bennünket másokkal és közelebb vihet önmagunkhoz. A mély és szeretetteljes emberi kapcsolatok számomra az élet legfontosabb értékei közé tartoznak.

Gyakorló férjként és apaként a családi élet örömei és kihívásai számomra is ismerősek. Ez a személyes tapasztalat természetesen nem helyettesíti a szakmai tudást, de hozzájárul ahhoz, ahogyan ezekhez a kérdésekhez kapcsolódni tudok.